Author Archive

uj_konyv1

Édesapám könyvének története

Édesapám a húgomnak és nekem, majd később az unokáinak is mesélt néha azokról az eseményekről, amit a második világháborúban, majd a fogságban átélt. Az egyik unokája, Gabi lányunk 2002-ben rábeszélte, hogy írja le mindezeket. Amikor elkészült vele, akkor én a kézzel írt szöveget begépeltem szövegszerkesztőbe, formáztam, majd beillesztettem az édesapámtól kapott háborús képeket. Az egyetemi nyomda kedves és segítőkész vezetőjének és dolgozóinak köszönhetően ebből az anyagból tizenöt darab szép kiállítású, kemény borítójú könyv készült. Ezeket a példányokat édesapám dedikálva az édesanyánknak, a testvéreinek, a gyerekeinek és az unokáinak ajándékozta.

Amikor az édesapám 2006-ban meghalt, akkor én egy könyvet elhelyeztem a koporsójában. Édesanyám az ő példányát édesapám halála után kölcsönadta több ismerősének is elolvasni. Így került Horváth Jánosné kezébe, aki az Együtt Kiskanizsáért Egyesület elnöke. Ő Nagykanizsán könyvek kiadását, kiállítások szervezését intézi nagy elkötelezettséggel és buzgalommal. Körülbelül egy évvel ezelőtt azzal keresett meg, hogy szeretné édesapám visszaemlékezéseit az egyesület gondozásában kiadatni. Szervezőkészségének és a város vezetésének köszönhetően végül a kötet megjelenését a nagykanizsai Thúry György Múzeum és az önkormányzat is támogatta.

Horváth Jánosné azzal kezdte a kiadás szervezését, hogy felkérte Molnár András és Szabó Péter hadtörténészeket, hogy olvassák át szakmai szempontból, és lássák el jegyzetekkel a könyvet. A sors úgy hozta, hogy ők a doni harcokról szóló könyvükön dolgoztak éppen, és ezért engedélyt kértek tőlem, hogy édesapám visszaemlékezéseiből az ezekről az eseményekről szóló részt idézhessék, aminek én nagyon örültem. Ez a könyv „Utóvédként a Donnál III.” címmel 2017 decemberében jelent meg.

Az édesapám visszaemlékezéseiről szóló könyv bemutatója 2018. február 28-án volt a Thúry György Múzeum – Magyar Plakát Ház nagyon impozáns kiállító termében. Számomra több szempontból is nagy élmény volt ez az ünnepség. Egyrészt, a nagyon rossz idő ellenére sokan eljöttek a bemutatóra, közöttük olyanok, akik még ismerték édesapámat. Másrészt a bemutatón nagyon jeles emberek szerepeltek. A vendégeket Száraz Csilla, a Thúry György múzeum igazgatója köszöntötte. Bevezetésképpen Dr. Horváth László játszott el egy katonadalt tárogatón, majd Dénes Sándor, Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg a bemutatót. Nagyon jól esett nekem, hogy a polgármester úr milyen felkészült és tájékozott volt. A következőkben Horváth Jánosné, akinek a könyv megjelenésében játszott szerepét nem tudom eléggé hangsúlyozni, ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a könyvet. Ezután Kiss Gábor, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója mutatta be a kötetet. Ő lenyűgöző előadó, aki majd egy órás előadásában érdekfeszítően beszélt a könyvről úgy, hogy közben további érdekes dolgokat tudtak meg az érdeklődők a háborús szakirodalomról, beleértve a visszaemlékezéseket is. Zárásként Molnár András hadtörténész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára igazgatója, a könyv egyik lektora mondott néhány méltató szót. A bemutató az általam készített könyvvel és az édesapámmal kapcsolatos fotók vetítésével zárult.

regi_konyv uj_konyv3 vetites tarogato

kiss_gabor3 kiss_gabor2 kiss_gabor1 kiss_g_molnár_a_Horvathne_szaraz_csilla

horvath_janosne-molnar_andras horvath_janosne denes_sandor a_kozonseg2

Kiss Gábor előadása számomra azért is emlékezetes, mert ebből értettem meg a könyv jelentőségét. Eddig nem gondoltam arra, hogy ez a könyv több, mint csupán családi emlék. Kiss Gábor ugyanis elmondta, hogy nagyban növeli a könyv értékét, hogy az események szemtanúja, átélője írta. Másrészt ez a visszaemlékezés ritka példány, mert az egész háborús időszakot, ráadásul a fogság időszakát is felöleli. Az eseményekről naplót író, vagy egyéb formában visszaemlékező emberek közül többen a háború során súlyosan megsebesültek, vagy korábban fogságba estek és számukra így előbb véget ért a háború, ezért a visszaemlékezéseik csak a háború egy részéről szólnak. A másik lényeges dolog, amit Kiss Gábor hangsúlyozott, az az, hogy édesapám ezt nyolcvankét éves korában írta, ezért elsősorban az érdekes vagy fontos dolgokra emlékezett, ami a könyvet érdekessé, olvasmányossá teszi. Ezért a könyvet nyugodtan iskolás gyerekek kezébe lehet adni, amikor a háborúról tanulnak, mert a tankönyvi adatokat élettel tölti meg.

A bemutatón részt vevő igazgató uraknak köszönhetően a könyvből hatvan példány elkerült különböző könyvtárakba és levéltárakba. A könyv kiadásáról több újságcikk is megjelent, amiben leírták, hogy a könyvet az Együtt Kiskanizsáért Egyesületnél és Thúry György Múzeumban meg lehet vásárolni. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy, amint azt Horváth Jánosnétól megtudtam, az ország különböző részéből több gyűjtő is rendelt a könyvből. Ez bátorított fel ennek a kis ismertetőnek a megírására.

Kulcsár Gyula

A könyvvel kapcsolatban megjelent újságcikkek:

https://www.zaol.hu/kultura/helyi-kultura/haboru-egy-kiskanizsai-katona-szemevel-2288491/

http://kanizsatv.hu/hirek/23576/egy-katona-emlekiratai/

https://kanizsaujsag.hu/fotogaleria/kulcsar-gyorgy-egy-katona-emlekiratai

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/kemeny-katonak-ajkan-szolt-szentesten-dal-2232197/

Facebook